Jó volt, de kellett volna még mennünk néhány kört – ezt egy nagyon izzadt fazeres mondta a társának, miközben megpróbálta lehámozni magáról a bõrruhát, amely a kánikulában szinte rátapadt. Mások is voltak így ezzel, mert bár két nap alatt megszámlálhatatlan körre adatott lehetõség a brnói pályán, de mindig vannak, akiknek még lenne kedvük és erejük motorozni. A második Yamaha-fesztiválon több mint 800 motoros vett részt, köztük 130 magyar yamahás, akik szinte az ország minden szegletét képviselték. A Grand Prix-futamokról jól ismert brnói körben egy hétvégén minden a Yamaháról szólt. A depókban a különbözõ nemzetek motorosai készülõdtek a tesztekre és a futamokra, a boxok mögött futómû-, gumi- és sisakszervizek sátrai sorakoztak, a parkolóban a rövid országúti tesztre ajánlott motorok álltak, a gokartpályán 125-ösöket és robogókat lehetett próbálni - köztük egy 18 lóerõs, 70 cm3- es tuningolt Aeroxot -, a quadozásra vágyók pedig a pályán kívül elterülõ erdõkben, völgyekben, vízmosásokban vágtak maguknak ösvényt a szó szoros értelmében. A legnagyobb érdeklõdés persze az 5400 méteres, 6 bal- és 8 jobbkanyarból álló versenypályát övezte, ahol csoportokban lehetett körözni, felvezetõk kíséretében. Így sikerült elkerülni, hogy a különbözõ tudású motorosok zavarják egymást, és elérni, hogy néhány kicsúszástóleltekintve baleset nélkül záruljon a program. A minden lehetõséget kihasználók között ott volt Henzsely "Henzsi" Csaba, aki 2005-ös R1-esével 25 kör után 2’17-es köridõt ment. – A pálya és az egész kiszolgálás szerintem motorosbarátabb, mint a Hungaroring, és nekem a vonalvezetés is jobban tetszik. Sokat javult ma az idõm, amiben része volt annak is, hogy a Zupin cég szervize beállította az R1-es elsõ futómûvét és az olajat is lecserélték a teleszkópban, ingyen mindezt. Remélem, otthon is jobb köröket tudok majd menni – mondta Henzsi. Különleges kiszolgálásban volt részük az MT-tulajdonosoknak is, akiket szervizbusz és szerelõk vártak. Jól jött ez két magyar MTsnek, egyik a pályáról a kavicságyba csúszott motorját tudta gyorsan ismét használhatóvá tenni, a másik pedig a defektes hátsó gumija helyett kapott újat – ismét csak térítés nélkül. Ott volt a pályán a magyar MT-klub vezetõje, Lévai Ottó, aki már túl van a 25 ezredik kilométeren a klasszikus Yamaha-versenyszínre átfényezett géppel. – Stage III kit van a motorban, illetve annak finomított változata, hiszen légszûrõ nélkül nem használnám szívesen. Jó, hogy itt a pályán igazán kipróbálhattam. Tavaly is itt voltam, és most is örömmel jöttem, mert tudom, mekkora élmény – említette. Ottó egyébként Münchenbõl érkezett, egyenesen az Alpokon keresztül vezetõ MT-túráról, ahol három magyar márkatárssal motoroztak egy jó kanyargósat. Ellenpontként a legamatõrebb amatõrnek titulálta magát két budapesti jogász. Dr. Sugár Tamás 650-es Drag Starral, dr. Hatházi György pedig Fazer 1000-essel érkezett Brnóba, és elõször csak tisztes távolból figyelték a pályán lábtartókoptatásban vetélkedõket, inkább a környék legszebb hegyi útjait sorra vevõ hosszú túrára mentek. – Kicsit kemény volt a tempó, de az utak és a táj gyönyörû. A második napon már mi is mentünk a pályán, eleinte volt bennünk egy kis félsz, de aztán éreztük, hogy jól tapadnak a gumik, és próbáltunk a felvezetõ után menni – összegzett alkalmi szóvivõként Hatházi György. Nemcsak Magyarországon ritkaság az 1900-as chopper, amilyennel Köllõ Gábor érkezett Bonyhádról Brnóba. Emiatt aztán mindig volt nézõje gépének, amelyet három másik Yamaha chopper után vásárolt. – Fantasztikusan jó ez a vas, sokkal könnyebben mozog, mint az 1100-as, és persze a motorja elképesztõen nyomatékos. Felejthetetlen élmény nekem ez a brnói találkozó, a sok program, a versenypálya, a túrák. A cseh sörrõl nem is beszélve…